B típusú kengyel

Kengyel
Egyenes fogantyú, a nyél felső vége áttört, az egész kengyel kerek fazék formájú, a lábfej eleje beburkolt. A kengyel jellegzetes regionális sajátosságokkal rendelkező kengyel, amely csak Japánban és a Koreai-félsziget déli részén található. A kengyel gyártási folyamata kétféleképpen oszlik meg: az egyik az, hogy először kengyelt készítenek, majd a kengyel elülső részén lévő kengyelt bőrrel bevonják; A másik, hogy a fát edény alakú kengyelbe fonják. Ez utóbbi kengyel később, a 7. században jelent meg. A kengyelek a különböző gyártási folyamatok szerint két altípusra oszthatók.
Ba típus: bőr bográcskengyel borítású kengyel, a változási trend hasonló a kengyelen keresztben lévő egyenes nyélhez. A kengyel és a pedál cseréje szerint három típusra osztható.
·BaI típus: hosszú egyenes nyél, a nyél felső vége áttört, hasonló az AII típusú kengyeles kengyelgyűrűhöz bőrtáskával (I. tábla, 31). A BaI kengyelek fa maggal bevont fémből készültek. Mind a forma, mind az anyag tekintetében azt mutatja, hogy a BaI kengyelek és az AII kengyelek bizonyos kapcsolatban állnak egymással. Elmondható, hogy a BaI kengyel az Összes kengyel lokalizációjának terméke.
BaII típus: Hosszú egyenes szár, a kengyelszár felső végén át, a pedál félhold alakú (I. tábla, 34). BaII kengyelek a 6. században famaggal burkolt fémfaragó kerettel, a 6. század végén fokozatosan felváltották a fém kengyeleket.
·BaIII típus: a kengyel nagymértékben lerövidült, hogy szárnyak legyen, a széles menet a faragott gyűrűhöz kapcsolódik, a pedál félhold alakú, a kengyel fémből készült.
Bb: Fa kengyelek, fából készültek, formája megegyezik a BaII kengyellel, de más az anyaga (I. táblázat, 36). Népszerű a 7. században.